Jól működő párkapcsolat

„A szeretet nem érzés, hanem viselkedés.”

(Susan Forward) 

A jól működő párkapcsolatnak nincsen biztos receptje, hiszen minden ember és minden kapcsolat más. Léteznek viszont olyan támpontok, amelyekkel eldönthető, hogy egy kapcsolat egyenrangú és erőszakmentes-e. Amennyiben ezek a feltételek adottak, jó esélye van rá, hogy kapcsolata – legyen az akár munka, akár baráti vagy szerelmi kapcsolat – kiegyenlített, mindkettőjük számára értékes, és a felmerülő konfliktusok közös erővel rendezhetők.

Minden párkapcsolatot el tudunk helyezni egy olyan képzeletbeli skála valamely pontján, amely az ideális, konfliktusmentes együttműködéstől egészen az egyik fél meggyilkolásáig eljutó bántalmazó kapcsolatig terjed. (A szerelmi és házastársi kapcsolatokon belüli gyilkosság jóval gyakoribb, mint hinnénk: évente csak Magyarországon több mint száz nőt öl meg (volt) férje vagy (volt) élettársa.)

Az ideális párkapcsolatban soha nincs feszültség és veszekedés, a közös programok, a szex és az együttélés mindennapi feladatai mindkét félnek örömöt jelentenek és kreatív kiteljesedést biztosítanak. A skála másik végpontján a bántalmazó kapcsolatok állnak, ahol az egyik partner rendszeresen és módszeresen aláássa társa önértékelését és önbizalmát, nem hagy számára teret a fejlődésre, továbbá rendszeresen lelki, testi vagy szexuális erőszaknak teszi ki.

A két végpont között van valahol az a határ, amely a „jól működést” jelzi.

Jól működő

IDEÁLIS BÁNTALMAZÓ

Érdemes energiát Nem érdemes
fektetni bele            energiát fektetni bele

Jól működő

Az alábbi gondolatok segíthetnek eldönteni, hogy kapcsolata a „Jól működő” határ melyik oldalára esik.

 

A kapcsolatom valószínűleg jól működő, ha:

• A problémákat meg lehet beszélni, és a közös megbeszélés változást hoz.
• A kapcsolatban van mód az erőszakmentes kommunikáció használatára.
• Mindketten ugyanannyi energiát fektetünk a problémák megoldásába.
• Szabadon kifejezhetem az érzéseimet.
• A sikereimre partnerem boldogan és támogatóan reagál.
• Mindkettőnknek lehetősége van a változásra és a fejlődésre.
• A partnerem ösztönzi, hogy egyre több legyek és fejlődjek. Úgy érzem, az életem egyre teljesebb.
• Egyre erősebbnek érzem magam.
• A partnerem elenged, ha szakítani akarok.

A kapcsolatom nem jól működő, ha:

• A problémákat nem tudjuk megbeszélni.
• A problémákat meg tudjuk beszélni, de semmi sem változik.
• A kapcsolatban nincs mód az erőszakmentes kommunikáció használatára.

A kapcsolatom bántalmazó, ha a fentieken túl a továbbiak valamelyike is igaz:

• A partnerem a sikereimre vádaskodással, bagatellizálással vagy dühvel reagál.
• Gorombán vagy durván viselkedik velem, ha kettesben vagy ha társaságban vagyunk.
• Gyakran levegőnek néz: úgy tesz, mintha ott se lennék, nem szól hozzám, és nem válaszol, ha kérdezem.
• Csak a partnerem változhat, fejlődhet és növekedhet, én sosem.
• Az életem egyre jobban beszűkül (eltűnnek a barátaim, rokonaim, képességeim, régi hobbijaim, álmaim és vágyaim).
• Egyre gyengébbnek és tehetetlenebbnek érzem magam.
• A partnerem nem enged el, ha szakítani akarok. Az érzelmeivel, betegségével, a gyerekekkel stb. zsarol vagy azzal fenyeget, hogy öngyilkos lesz, vagy megöl, ha el- hagyom.
• A kapcsolatban felmerül az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés lehetősége.
• A partnerem néha megüt, vagy akaratom ellenére gyengédséggel vagy nyers erőszakkal szexre kényszerít.

(…folytatjuk)